Azt terveztem, hogy folytatom a politikai web2.0 írásomat, de ma azt hallottam a rádióban, hogy a közszférából elbocsátott emberek számára

Igen. A szavak jelentősége. Sőt! Új tartalommal megtölteni a már ismert fogalmakat. Szemantikai térfoglalás. Ez mind, mind baromi fontos.

Érdekes. Nincs a k...szott százmilliókkal fizetett kormányban senki, aki végig olvasna egy könyvet?

A történet a következő:

Van a drága miniszterelnökünknek, a drága Gyurcsány Ferencnek egy példaképe. Tony Blair. Egy évtizedig volt angol miniszterelnök, és... nagyon sikeres volt. Nem csak a PR (értsd: duma) szintjén. A mi drága gyéeffünk annyira majmolja Blairt, hogy még a kartartását is utánozza. Blair Prime Minister úgy szokott volt beszélni az angol parlamentben, hogy a könyökével rátámaszkodott a pulpitusra. Ezt próbálta a Fletó is, de ő (pechére) magasabb, és nem éri el a könyöke a pulpitust. Ezért tartja úgy a karját mint egy idióta, ami jól is áll neki. (mert, hogy idióta a drága) Kéztartás másolás nem sikerült. Pech. Nézzük a politikát.
Tony Blairnek volt két tanácsadója: Anthony Giddens és Alaister Campbell. Giddens inkább ideológus (szociológus a végzettsége) Campbell pedig a spin doctor, a modern mindenes. Ők találták ki Blair nyelvezetét is, amiben kulcs szerepet kapott az "új" fogalma. (new labour, stb) És valóban: Tony Blair újat hozott a brit politikába. Nemcsak szavakban, hanem eredményekben is. Megteremtette az új középosztályt. Jobb jövedelmet, jobb életet biztosított a munkásosztálynak. Ez volt a sikere titka. Valami ilyesmit próbált Orbán is, a polgárság megerősítésével.
Sajnos Gyurcsány tanácsadói a Giddens és Campbell könyveknek csak az első pár oldalát olvashatták el, mert csak az "új" szó bevezetéséig jutottak. Néhány példa, amivel már próbálkoztak:

• Új egyensúly
• Új Magyarország
• Új rend
• Új pálya

Sajnos az új tartalom már nem jött össze. Így lehet lejáratni egy jó fogalmat.